Első alkalommal rendezik meg Szatmárnémetiben a Nemzetközi Pálinkafesztivált.
Európai Uniós pályázatból valósítják meg a megyében a pálinkafesztivált, amelyre bár még gyermekcipőben jár, úgy tűnik igen nagy az érdeklődés. A pénteken lezárult beiratkozásig ugyanis összesen 110 üveg párlatot neveztek be a Szatmári Mezőgazdasági Kamarához. Ezeket az október 1-3 között megrendezett fesztiválon fogja zsűrizni a nagyváradi Popa Dorin, valamint a szatmárnémeti Pop Grigore, Bencze Zoltán és Ioan Cioltean.
Megyénk híres a pálinkáiról, így nem meglepő, hogy összesen 70 pálinkafőző jelentkezett erre a megmérettetésre. A benevezett legrégibb párlat nem kevesebb, mint húsz éve várja, hogy értő ízlelők bírálják. A tömény, illetve az igazi szatmári ízek szerelmesei minden bizonnyal találnak elegendő kóstolni valót a Kossuth kertbe szervezett rendezvényen.
Nem csak kóstolóra lehet azonban számítani a kilátogatóknak, hiszen péntektől-szombatig egész napos rendezvények várják a kikapcsolódni vágyókat.
Ilyen körülmények között tehát dicséretes, hogy tájegységünk egyik jellegzetessége tiszteletére fesztivált is szerveznek, amelynek a későbbiekben minden bizonnyal turistacsalogató jellege is lehet, mélyen elkeserítő azonban, hogy a három nap alatt a román kultúra mellett a magyarnak alig nyújtanak teret. A pénteken 10 óra 30 perctől kezdődő és 19 órakor befejeződő eseményen csupán 17 óra 15 perctől 17 óra 30 percig - tehát 15 percet (!) - léphet színpadra a MADISZ néptánc és népzenei csapata, a szombaton 11 órától kezdődő és késő délutánig elhúzódó program ideje alatt 13 óra 20 perctől 14 óráig táncolhat a bogdándi Rozsmalint táncegyüttes, vasárnap pedig a 12 óra 30 perckor kezdődő és szintén késő délutánig elhúzódó eseményen fél órás fellépést kapott 14 óra 30 perctől az a nagymajtényi tánckar, amely magyar, német és cigány néptáncot ad majd elő.
Azért is tűnik kissé furcsának ez a felhozatal, mivel Szatmár megyében éppen elég magyar él (még) ahhoz, hogy számukra is biztosíthassanak szórakozási lehetőséget, nem csupán a többségi románságnak. Természetesen mindent csak a testvériség elvén.
A pálinka mértéktelen fogyasztása rengeteg problémát okozott már a történelem során, azonban a józan emberek is hajbakaptak már miatta. A pálinka szó Európai Uniós használati jogáért küzdő magyar és román delegációról például anekdota is született. A bizottság előtt ugyanis mindkét félnek érvelnie kellett a használati jogért. Természetesen mindketten ragaszkodtak a saját igazukhoz. A magyar fél ekkor a román értelmező kéziszótárt felütve a pálinka szónál ezt találta: „A palinca magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszes ital."
Így természetesen eldőlt kinek van joga használni ezt a szót.
Egy másik érdekesség pedig az, hogy a Buda környékén végzett ásatások során 13. századi pálinkás üvegeket találtak. Ez két dolgot bizonyít, az egyik az, hogy a magyar ember már régóta szereti ezt a természetes párlatot, a másik pedig az, hogy éppen ilyen régóta köze is van hozzá.
Sok kedvelője akad a valódi pálinkának
